A kormánypárt győzelmének és az ellenzék vereségének igazi okai

Szubjektív és objektív valóság

Fél év telt el a választások óta, de még sajnos nem találkoztam olyan elemzéssel, mely a Fidesz győzelmének és az ellenzék vereségének valós okait sorolná fel valamilyen logikus és elfogadható érvrendszer mentén.

Olyan mondatokat lehet olvasni az ellenzék oldaláról, hogy „buták a vidéki emberek”, “növelnünk kell a vidéki jelenlétet”, “jobban megkell ismernünk az egyszerű emberek problémáit”, “többet kell a kormánypárttal kommunikálni” – és akkor majd „a következő választáson győzni fogunk”.

Ezek az állítások teljesen szubjektív és megalapozatlan kijelentések. Hiába ismerjük meg jobban a bárányokat és hiába győzködjük többet a farkasokat – attól még az utóbbiak továbbra is megeszik az előbbieket. Ennek egyszerű oka van: a világot objetív törvények irányítják és nem szubjektív óhajok.

Ebben a tanulmányban

-          elemzem a jelenlegi helyzetet

-          leírom a kialakulásának fő okait és

-          felvázolom a lehetséges ellenzéki cselekvési módokat.

Lehetőségek és korlátok

Mérnök vagyok. A munkám folyamatos kompromisszum: kielégíteni az igényeket, megvalósítani az emberi elképzeléseket úgy, hogy közben be ne hágjuk át a fizikai törvények által megszabott kereteket, mert alaposan pórul járunk.

A Műegyetemen, a Villamos Karon járt körbe egy mondás: ”A villanyszereléshez nem kell feltétlenül ismerni a Maxwell – egyenleteket (az elektromos és mágneses tér összefüggéseit és kölcsönhatásait leíró differenciál-egyenlet rendszer), de azok ellenében nem lehet villanyt szerelni!”

A mi esetünkre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy egy politikusnak, pártvezetőnek nem kell feltétlenül ismernie pontosan a társadalmi-gazdasági és evolúciós törvényeket, de azok ellenében nem lehet politizálni és nem lehet sikereket elérni.

Evolúciós törvények

Minden rendszernek megvannak a speciális tulajdonságai és belső törvényszerűségei, de általában a rendszer tényleges és alapvető, lényegi viselkedését „felsőbb szintű”, általános törvények határozzák meg. Hogy az alma hogyan esik le a fáról, az nem attól függ, hogy az alma egyszikű, avagy kétszikű növény, hanem a tömegvonzástól – mely minden fizikai, tömeggel rendelkező objektumra érvényes, élő és élettelen dolgokra egyaránt.

Komoly hiba lenne, ha a gyümölcs esési sebességét valamilyen biológiai specialitáshoz kötnénk. Ugyanilyen hiba lenne, ha az ellenzék 2018-as választási vereségét valamilyen helyi, speciális magyar okozat-halmazzal próbálnánk magyarázni. A kialakult helyzet több, általánosan érvényes evolúciós törvényszerűség megjelenése („manifesztációja”) a jelenkori magyar történelemben.

Életösztön és evolúciós verseny

Minden élőlény és élő szervezet élni és túlélni akar. Az élethez szükséges erőforrások mennyisége és minősége korlátos, mindenki számára tehát minden nem birtokolható, nem elérhető, ezért ezek megszerzéséért verseny folyik. Ezek az erőforrások az „eszközök” az élethez – ezek hiányában a versenyben alulmaradunk és elpusztulunk.

Meg vagyunk elégedve egy rendszerrel akkor, ha biztosítja számunkra és családunk, környezetünk számára az élethez, a versenyhez szükséges erőforrásokat, avagy az azok megszerzéséhez szükséges eszközöket. Az erőforrások többfélék, alapvetően: tér, anyag, energia, munkaerő, jog, információ jellegűek. Ezen erőforrások összessége az az „erő”, mellyel részt veszünk az evolúciós versenyben. Ez az erő (végső soron hatalom a világ dolgai felett) dönti el, hogy milyen hatást tudunk gyakorolni a külvilágra, illetve milyen hatások ellen vagyunk képesek megvédeni magunkat.

Kellő erő hiányában nem leszünk sikeresek, és az evolúciós versenynek, azaz az életnek a vesztesei leszünk mi magunk, a gyermekeink, a családunk, a városunk, a nemzetünk, a kontinensünk.

Rövid és hosszú távú érdekek

Egy adott pillanatban és helyzetben a rövid és hosszú távú érdekeink szinte mindig ellentétesek egymással. Ha éhesek vagyunk, és szeretjük a csokoládét, akkor a kávéhoz megehetjük a teljes tábla csokoládét (rövid távú érdek), de jobban tesszük (ha vigyázunk az egészségünkre és/vagy takarékoskodnunk kell), ha csak egyetlen kockát törünk le most a kávéhoz a táblacsokiból, és a többit eltesszük a hét további napjaira.

Átlagos, avagy „normális” esetben a döntés tőlünk függ és szabadon döntünk. Kritikus esetben nincs igazán választási lehetőségünk. Ha például napok óta nem ettünk semmit, akkor lehet, hogy az egész táblát azonnal meg kell ennünk, mert különben nem éljük meg a holnapot.

Általánosan fogalmazva ez azt jelenti, hogy amennyiben a létünk, a létfenntartásunk a tét, akkor a rövid távú érdekünknek megfelelően cselekszünk, még akkor is, ha ez terveinkkel, céljainkkal, elveinkkel, azaz hosszú távú érdekeinkkel ellentétes. Ha nem éljük meg a holnapot, akkor hosszú távú érdekeinket sem tudjuk megvalósítani.

Akiknek a létminimum biztosítása, a túlélés, a mindennapi megélhetés a legnagyobb gondja, az a választó a rövid távú érdekeinek megfelelően cselekedett és nem választott szabad akaratából, azaz választási (létfenntartási) kényszer hatása alatt állt. 

Akinek a létfenntartás nem okoz(ott) túl nagy problémát, az a hosszú távú érdekének megfelelően cselekedett, azaz szabadon választott.

Magyarország jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzete

Minden fontos nemzetközi versenyképességi mutatójában – az elmúlt évtizedben - Magyarország helyzete jelentősen romlott. Gazdasági, társadalmi, szerkezeti, szociális, kulturális és morális területeken óriási problémák vannak. Nem szükséges magyarázni, hogy a jelenlegi rendszer megváltoztatása (szinte) mindenkinek a hosszú távú érdeke. Még a hatalmi elit többségének is ez az érdeke, mert hosszú távon a felelősségre vonás, számonkérés és büntetés nem kerülhető el.

A „józan ész” (és Magyarország evolúciós versenyképességének növelése) azt diktálja, hogy Magyarországon a kormánypártot le kell váltani és a meglévő rendszert alaposan meg kell változtatni. Mi az oka mégis a Fidesz újabb 2/3-os választási sikerének?

A Fidesz győzelmének konkrét okai

A 2018-as áprilisi választásokon a választók a saját érdekeiknek megfelelően és okosan cselekedtek. Voltak csoportok és rétegek, akik szabadon és hosszú távú érdekeiket is figyelembe véve tudtak dönteni, de nagyon sokan kényszer alatt, a rövid távú érdekeiknek megfelelően szavaztak.

Nagyon jól mutatja a helyzetet, hogy Budapesten és sok nagyvárosban a Fidesz vereséget szenvedett. Ennek az az oka, hogy a nagyvárosokban a „túlélés” egyszerűbb, több a munkalehetőség, több erőforrás áll a lakosság rendelkezésére (tér /lehetőségek/, anyag, energia, jog, információ, pénz), ezért lehetőségük volt a választóknak mérlegre tenni a hosszú- és rövid távú érdekeiket, és az utóbbiak mellett döntöttek – mert megtehették.

Akik nem tehették meg, hogy szabadon válasszanak, azok kénytelenek voltak a rövid távú érdekeket (túlélés) előtérbe helyezni, és ez jelentős Fidesz nyeréshez vezetett.

A 2018-as választás tehát a szó általános értelmében nem volt szabad választás, mert a polgároknak nem volt lehetőségük mérlegelni, nem volt lehetőségük szabadon dönteni.

(„Vészhelyzetben” minden struktúra, így az evolúciós rendszerek is  másképpen viselkednek, másképpen reagálnak a környezeti hatásokra mint „normális” körülmények között – de ennek részletezése túlmutat a tanulmány keretein.)

Társadalmi csoportok és rövid távú érdekeik

A csoportok alapvető érdekeit és tetteit az evolúciós versenyben rendelkezésre álló eszközeik (más terminológiával a termelő-eszközökhöz való tulajdonviszonyuk) határozza meg.

-          Államvezetés, kormányzat

A legfelsőbb vezetők nemzetközi jog szerint is bűnszövetkezetben elkövetett bűnöket követtek el, független bíróság súlyos ítéleteket hozna ellenük, ezért alapvető létérdekük a jelenlegi rendszer (maffia-állam) fenntartása.

-          Magas rangú tisztviselők, politikusok

Mindkét oldalon (kormányzat, ellenzék) a tisztségviselők alaposan lejáratták magukat, hiteltelenek, általában korruptak, sokan közülük „kisbűnözők”, sokuknak nincs polgári végzettsége, szakmája - ezért egy esetleges rendszerváltás esetén a létfenntartásuk, megélhetésük komoly problémába ütközne. Létérdekük a meglévő rendszer stabilizálása.

-          Államigazgatás, közigazgatási vezetők

Mint azt láthatjuk, Magyarországon csak a kormányzathoz lojális bábként működő vezetők (kis- közép- felső vezetők) tudnak a pozíciójukban, azaz a megélhetést biztosító munkahelyeiken megmaradni. Elvtelen, antiszociális és sokszor „népellenes” tevékenységet végeztek hétköznapi munkájuk során, ezért egy új rendszerben komoly retorziókkal, diszkriminációval és megélhetési problémákkal kellene szembenézniük.

-          Közalkalmazottak és közmunkások

A helyi kormányhű vezetésnek, polgármesternek és kegyeltjeiknek kiszolgáltatott és megfélemlített réteg. Megélhetési tartalékaik, anyagi hátországuk nincsen. Bármilyen, kormánypárt ellenes cselekedetük, megnyilvánulásuk azonnali elbocsájtást és létfenntartási veszélyt jelent. Kényszerből kormánypárti választók, bár „lelkükben” ellenzéki szavazók.

-          Gazdasági felső- és középvezetők (közszféra)

A kormányzat kegyeltjei, a kormányzati hatalom oszlopai. Nem rendelkeznek termelő-eszközökkel, erőforrásaik és gazdagságuk a kormányzat iránti lojalitásuk következménye. Mindent megtesznek, hogy a közvagyont átmentsék saját magánszférájukba. Még kormánypártiak.

-          Nagyvállalkozók, gazdasági felső- és közép vezetők (magánszféra)

Megosztott réteg. A pályázatokon nyertes és állami pénzen mesterségesen feltőkésített csoport lojális a hatalomhoz, a kirekesztettek viszont ellenzéki beállítottságúak, de ennek nem mernek mindig hangot adni, állami megbízásokban reménykednek. Választáskor általában ellenzékiként szavaznak.

-          Kisvállalkozók

Megosztott réteg. A pályázatokon nyertes csoport lojális a hatalomhoz, a kirekesztettek viszont ellenzéki beállítottságúak, de ennek nem mernek mindig hangot adni, állami megbízásokban reménykednek. Választáskor általában ellenzékiként szavaznak.

-          Dolgozók (magán, nem állami szféra)

Viselkedésüket általában a pillanatnyi anyagi biztonsági helyzetük határozza meg. Erősen megosztott osztály/réteg. Körükben – érthetően – nagyfokú szervilizmus tapasztalható.

-          Nyugdíjasok, munkanélküliek, segélyen élők

Jövedelmük, megélhetésük, az életük a kormányzati intézkedéstől és vidéken a helyi önkormányzati vezetéstől függ. Döntően kényszerből kormánypárti szavazók.

-          Diákok

Az ország helyzetének romlásával párhuzamosan egyre inkább ellenzéki beállítottságú szavazók.

Amennyiben a fenti csoportokhoz szavazói számokat rendelünk, azonnal látható, hogy a magyar választópolgárok döntő többségének rövid távú érdeke a jelenlegi rendszer fenntartása.

Az eddigiek összefoglalása

Az előzőekből láthatjuk, hogy egy polgár választási szabadsága függ attól, hogy

-          mennyire rendelkezik az élethez (evolúciós versenyhez) szükséges erőforrásokkal

-          mennyire függ az egzisztenciája a központi hatalomtól.

Láthattuk azt is, hogy

-          erőforrás-hiány esetén a választó a rövid távú érdekei alapján dönt.

Mivel a választók döntő többsége nem dönthet szabadon, és léte a központi hatalomtól függ, ezért a 2018-as választás törvényszerű győztese a kormánypárt, a Fidesz kellett, hogy legyen.

A jelenlegi helyzet kialakulása

A mostani magyarországi helyzet kialakulásához számtalan társadalmi, gazdasági, külpolitikai, történelmi, szociális, morális és véletlen tényező hozzájárult, de alapvetően egy tudatos kormányzati „építkezés” eredménye.

Képzeljünk el egy magyar kistelepülést távol Budapesttől, ahol nagy a munkanélküliség, nagy a szegénység és totális Fidesz uralom van. A lakosság létfenntartási gondokkal küzd, tanulatlan, képzetlen, kilátástalannak látja a helyzetét, elégedetlen – de kényszerből a kormánypártra szavaz.

Mindenkinek a mindennapi megélhetése és az élete a kormánypárttól függ.

Tegyük fel a következőket:

-          Megjelenik a faluban egy progresszív vállalkozó, aki egy feldolgozó üzemet létesít a falu határában.

-          Egy progresszív civil szervezet segít a mezőgazdasági termelés megszervezésében, ingyen tanítja gazdálkodni a lakosokat és segíti adományokkal a rászorultakat

-          Egy progresszív párt az alapítványán keresztül termelőeszközöket biztosít a lakosoknak, megszervezi saját média-csatornáján keresztül a falu informálását és ezen kívül jogsegély-szolgálatot biztosít.

-          A falu progresszív értelmisége uniós pénzeket szerez a hiányzó beruházásokhoz, tervezi és koordinálja a település felzárkóztatási és fejlesztési programját.

Amennyiben ezek a lépések megtörténnek, a kormánypárt azonnal elveszti hatalmát a településen. A lakosság létfenntartása a kormányzat nélkül megoldhatóvá válik, és a szavazók rendszert váltanak a következő választáson.

A képlet tehát nagyon egyszerű: a hatalom megtartása érdekében meg kell vonni a néptől azokat az erőforrásokat (tehát: tér, anyag, energia, munkaerő, jog, információ) ami lehetővé teszi a kormányzattól független, lokális erőterek kialakulását és az önállóságot:

-          Tér: A fizikális és funkcionális területek kisajátítása (pl. termőföld, oktatási intézmények), a nemzetközi kapcsolati lehetőségek elzárása.

-          Anyag: az élethez szükséges alapvető szükségleti eszközök központosított és irányított biztosítása (tűzifa, élelmiszer-segély stb.)

-          Energia: egyrészt az energiaszektor központosított és irányított privatizálása, másrészt a társadalmi csoportokon belüli ellentétek folyamatos fenntartása. Fizikai (evolúciós) törvény ugyanis, hogy azok a rendszerek, melyekben a komponensek taszítják egymást és nem vonzzák, sokkal könnyebb az egyedek viselkedését és ezen keresztül az egész rendszert befolyásolni, bomlasztani, gyengíteni.

-          Munkaerő: a munkaerő megtartása és fejlesztése nem érdeke (ennek) a kormányzatnak. A jól képzett és lokálisan rendelkezésre álló munkaerő az ellenzéket erősíti, annak erejét növeli.

-          Jog: kormányzati cél a jogegyenlőtlenség fenntartása és diszkrimináció, a lehetőségek elzárása a lojalitás alapján. Az ürügy bármi lehet (faji, ideológiai stb.). Ehhez szükség van egy kormányzati eszmerendszerre, elméletre, ideológiára – a diszkrimináció ideológiai megalapozása (majd a kirekesztő törvények meghozatala) céljából.

-          Információ: kormányzati média, mely visszatart és torzít információt. Degresszív oktatási rendszer. A kiművelt emberfő veszélyes a kormányzati diktatúra számára.

Ezek együttes hatása lehetővé teszi a gazdag magánvállalkozói réteg kialakulásának megakadályozását, az erős civilszervezetek és lokális független hatalmi központok létrejöttét.

Meggátolja annak az erőnek a kialakulását, mely a kormányzati hatalommal szembe tud szállni.

Az összes evolúciós eszköz és erőforrás tulajdonképpen pénzzé konvertálható és viszont. A kormányzat kimondott érdeke a nép alacsony jövedelmi szintjének, a szegénységének és ezen keresztül a rászorultságának fenntartása.

Mit tehet az ellenzék a jelenlegi helyzetben?

Amennyiben cél a jelenlegi rendszer békés megváltoztatása és a következő választás megnyerése, úgy egy határozott és jól átgondolt cselekvési programra van szükség. A programnak objektív tényeken kell alapulnia, és figyelembe kell vennie az az evolúciós törvényeket. Szakítania kell a jelenlegi gyakorlattal, ahol mindenki büntetlenül azt mondhat, amit akar – minden objektív, materiális alap és logikai indoklás nélkül.

Tudomásul kell venni azt, hogy

a)       alapvetően a lét határozza meg a tudatot. Egy választáson való részvétel esetén a választó viselkedése a polgár tudatának az eredménye. Ha azt akarjuk, hogy másképpen válasszon, akkor

b)      szükség van a létének a megváltozására ahhoz, hogy a szavazó másképp szavazzon!

c)       Ha nem változik a lét(feltétel), akkor a tudat sem változik és a szavazat sem változik, azaz a rendszer hosszú időre bebetonozódik.

d)      Ha azt akarod, hogy valami változzon, akkor változtass! Ezt két féle módon lehet elérni

·         Negatív (destruktív, degresszív stb.) módon: nehezítve a lakosok életkörülményeit, csökkentve a lehetőségeiket, mígnem az elégedetlenség és kilátástalanság, elkeseredés meg nem változtatja a jelenlegi tudati állapotukat.

·         Pozitív (kreatív, progresszív stb.) módon: a kormányzati akarattal ellentétben és attól függetlenül javítani kell a polgár megélhetési lehetőségét, életkörülményeit, és eljuttatni őt addig a pontig, ahol már a kormányzatól függetlenül biztosítottnak látja a minimális megélhetését (lásd a fenti kistelepülési példa), és ezáltal szabadon dönthet: figyelembe tudja venni a hosszú távú érdekeit, hiszen túl tudja élni az átmeneti időszakot akkor is, ha az ellenzékre szavaz.

A rendszer megváltoztatását lehetővé tévő erőforrások szerintem rendelkezésre állnak, de úgy tűnik, hogy ezek megfelelő felhasználására és a rendszerváltás elvégzése a jelenlegi parlamenti ellenzék képtelen és alkalmatlan.

Sas Tibor

2018.09.02